Tegnap délelőtt Vanda kolléganőm vezette a csoportos feladatsort. Mi konduktorok gyakran valamilyen figyelemfelkeltő, fejlesztő játékkal indítjuk a feladatsorokat, hogy a gyerekek ráhangolódjanak, feloldódjanak. Vanda azzal a játékkal kezdte, amikor valakinek bekötjük a szemét, valaki más pedig hangot ad (akár elváltoztatva is a hangját) és fel kell ismerni, a hangja alapján ki kell találni, hogy ki lehetett az. Mivel a mi csoportunkban különböző nemzetiségű, különböző nyelven beszélő fiatalok vannak, ezért könnyítés képpen szoktuk a játékot konduktorokkal kezdeni, hogy a gyerekek biztosan megértsék, miről is van szó. Vanda megkérdezte kezdeném-e én, természetesen vállaltam :)

Beálltam a terem közepére és bekötötték a szemem. Pár másodperc múlva az egyik kislány hangját véltem felismerni, aztán kicsivel később egy másik gyerekét is. Már épp kezdtem összezavarodni, amikor megéreztem Harry nehéz kezét a vállamon és elkezdődött teli torokból a "Boldog születésnapot" című dal. 

Átvertek :) Átvertek és születésnapom alkalmából felköszöntöttek! És szeretném megosztani veletek ezt az érzést, mert csodálatos volt! Olyanok vagyunk már, mint egy nagy család! :) 

Néhányan a kollégák és a fiataljaink közül! :) Köszönöm srácok, nagyon boldoggá tettetek! :)